Áprilisi gyapjúfestésem dióbarkával.
A dióbarkát vízzel felöntve forraltam úgy 1-1,5 órán át, leszűrtem, így készült a festőlé.
Simán beleraktam a gyapjút (cikta gyapjú pácolás nélkül, korábban timsóval pácoltam, de az eredmény így is ugyanaz lett körülbelül) és 1-2 órán át főztem alacsony hőfokon.
Végül ecetes vízzel fixáltam a színt.
Szép világosbarna árnyalatok születtek, az első és második festés között nem lett sok különbség.
Az idén már két alkalommal festettem diószín gyapjút. Az elsőt szárított dióburokkal, a másodikat pedig dióbarkával. Ebben a bejegyzésben a dióburokkal való festést szeretném bemutani.
A barna árnyalatai - egyenesen a természettől. A színekhez semmilyen adalékanyagot nem használtam.
Az idei tél különlegesen szép, havas, hideg, igazából az első igazi tél, mióta Ásotthalomra költöztünk.A bekuckózás, lassulás időszaka ez. Ami a munkát illeti, főbb hangsúlyt kap a gyapjúkártolás, de készülnek új nemezek is persze, főleg apróságok, amikkel el lehet molyolni, bíbelődni- az év végi/ karácsonyi tempóval ellentétben-kicsit ráérősebben, nyugisabban. Na meg az ötletelés időszaka is!
Megtörtént a nemezek idei molymegelőzése/molytalanítása is, az extrém hideg tökéletesen alkalmas erre, biztos sokan tudjátok, de a molyok nagyon nem bírják a mínuszokat:)
Több időt kell szánni viszont állataink ellátására, hiszen ilyenkor igazán ránk vannak szorulva, nincs legelő a juhoknak, kapirgálni/csipegetni való a baromfinak. A vízutánpótlást is nagyon fontos szem előtt tartani a fagyokban, széna és takarmány készleteinknek pedig most van igazán becsülete.
De mindez így szép, ahogy van, szeretjük, a táj körülöttünk gyönyörű, és minden megy a maga ritmusában.
Egy régebbi munkám, megrendelésre készítettem.
Mindig öröm és megtiszteltetés számomra egy-egy ilyen személyre szabott süveg elkészítése. Az elkészítés minden pillanatát nagyon élveztem az anyag meggyúrásától kezdve a minta tervezésen, szabás-varráson, hímzésen át egészen a végső zsinórrátét felvarrásáig.
A süveg alapanyaga egyébként - ahogy minden nemezemé-, saját juhaink lenyírt és házilag feldolgozott gyapja.
Pillantsatok bele, hogyan készült!
A kutyás sorozatom ihletője a rackagyapjú volt. Natúr, kártolatlan állapotában ugyanis nagyon emlékeztet a puli, mudi, komondor és társaik szőrére, akárcsak a kártolatlan ciktagyapjú, ami szintén durva szálú, tincses. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogyan tudnám megalkotni belőlük ezeket a jópofa, egyedi, magyar kutyafajtákat - saját stílusomban! Hát ez lett a végeredmény, fogadjátok őket szeretettel. Nem ígérem, hogy nem lesz folytatás, bővülhet a csapat, és színvariációk is lennének még...
